Messier 110 – egy apró galaxis az Andromeda-galaxis árnyékában
A Messier 110 az Andromeda-galaxis egyik kísérőgalaxisa, és egyike a legismertebb elliptikus törpegalaxisoknak.
Messier 32 – Az Andromeda-galaxis apró, de nagy múltú kísérője
A Messier 32 (röviden M32) volt az első felfedezett elliptikus galaxis az égbolton.
M31 – Az Andromeda-galaxis
Számos olyan ókori kultúra volt, amelyek nagyon sokat tudtak a csillagászatról ahhoz képest, hogy szinte semmilyen tárgyi eszközük nem volt még annak műveléséhez.
Messier 39 – Az érdekes csillagok klubja
A Messier 39, röviden M39, egy nyílthalmaz a Hattyú (Cygnus) csillagképben, a Denebtől mintegy 9 fokkal északkeletre.
Messier 15 – A Nagy Pegazus-halmaz
A Messier 15 – vagy ahogy gyakran nevezik, a Nagy Pegazus-halmaz – mintegy 33 500 fényévnyire van a Földtől. Ez a gömbhalmaz a Tejútrendszer egyik leglátványosabb és legsűrűbb csillaghalmaza.
Messier 30 – az egyik legnagyobb csillagsűrűségű hely a Tejútrendszerben
1764-ben Charles Messier francia csillagász egy ködös, kerek objektumot fedezett fel a Bak csillagképben.
Messier 73 – Egy újabb rejtélyes objektum
1780-ban Charles Messier egy 4 csillagból álló kis csoportot fedezett fel a Vízöntő csillagképben.
Messier 72 – gömbhalmaz a Vízöntőben
A Messier 72 (rövid jelöléssel M72) egy halvány gömbhalmaz, amelyet Pierre Méchain fedezett fel 1780-ban.
A Sas-köd – ahol a csillagok születnek
A Sas-köd (Messier 16 vagy M16) egy rendkívüli kettős objektum: egyszerre tartalmaz egy nyílthalmazt és egy emissziós ködöt.
Messier 71 – a nehezen besorolt halmaz
A csillaghalmazokat két nagy csoportba osztják a szakemberek: a nyílthalmazok és a gömbhalmazok közé.
A Messier 56 – a legősibb gömbhalmaz
A Messier 56 (M56) egy gömbhalmaz a Lant (Lyra) csillagképben. Bár nem tartozik a leglátványosabb Messier-objektumok közé, mégis különleges, főleg az asztrofizikai jellemzői miatt.
Messier 18 – egy rejtett csillaghalmaz a Tejúton
A Messier 18 – rövidebb jelöléssel M18 – egy halvány nyílthalmaz a Tejútrendszerben, nagyjából 5000 fényévnyire a Földtől.
Messier 29 – a Hattyú csillagkép nyílthalmaza
A Messier 29 a Hattyú csillagkép irányában található nyílthalmaz, körülbelül 5900 fényév távolságra tőlünk.
M57 – A Gyűrű-köd
A Gyűrű-köd vagy Messier 57 (M57) az egyik legismertebb planetáris köd az égbolton.
A Messier 75 – gömbhalmaz a Tejútrendszer peremén
A Messier 75 (röviden M75) a Bak és a Nyilas csillagkép közötti területen (hivatalosan a Nyilas csillagképben) található gömbhalmaz, körülbelül 47 000 fényévnyire a Földtől.
Az égbolt térképészének titokzatos gömbhalmaza
Nicolas Louis de Lacaille egy XVIII. századi francia geodéta és csillagász volt, akinek jelentős a szerepe a déli égbolt feltérképezésében.
Az Omega-köd – a Tejútrendszer egyik pazar csillagbölcsője
A Messier 17, közismert nevén az Omega-köd vagy más néven Hattyú-köd, a Tejútrendszer egyik látványos molekulafelhője.
Messier 27 – A Súlyzó-köd
A Messier 27, más néven Súlyzó-köd, az egyik legismertebb planetáris köd, amely a Kis Róka csillagképben található tőlünk 1230 fényévnyire.
Messier 24 – ablak a Tejútrendszer mélyére
A nyári égbolt egyik különleges látnivalója a Messier 24, más néven a Sagittarius-csillagfelhő.
Messier 25 – egy laza nyílthalmaz a Nyilasban
A nyári éjszakai égbolt egyik ékszerdoboza a Messier 25, amely a Nyilas csillagképben, alacsonyan a déli látóhatár felett látható.
Messier 69 – egy rejtett kincs a Nyilasban
A nyári éjszakák egyik legizgalmasabb célpontja a Nyilas csillagkép, amely a Tejútrendszer szívének irányába mutat.
Messier 28 – gömbhalmaz a Nyilas csillagképben
Ha egy nyári vagy kora őszi éjszakán a Nyilas csillagkép irányába fordulunk egy jó távcsővel, esélyünk van megpillantani egy különleges kozmikus látványosságot: a Messier 28 nevű gömbhalmazt.
Egy gömbhalmaz a Tejútrendszeren kívül – M54
A nyári égbolt egyik különleges célpontja a Messier 54 (M54), amely a Nyilas csillagképben található, közel a szabad szemmel is látható, 2,6 magnítúdós zéta Sagittarii csillaghoz.
Messier 70 – Egy összeomlott magú gömbhalmaz a Nyilasban
A Tejútrendszer legősibb kincsei közé tartoznak a gömbhalmazok: több tízezer, sőt százezer csillagból álló, szinte tökéletes gömb alakú csillagvárosok.
Messier 22 – A legkorábban felfedezett gömbhalmaz
Habár a Messier 22-t azért nevezik így, mert Charles Messier katalogizálta a XVIII. században, valójában már 1665. augusztus 26-án felfedezte Abraham Ihle.
Messier 23 – nyílthalmaz a Nyilas csillagképben
A nyílthalmazok jellemzően fiatal csillagokból állnak. Ez annak a folyamatnak köszönhető, hogy a csillagok nem egyesével, hanem tömegesen jönnek létre egy molekulafelhőben.
Messier 21 – Nyílthalmaz közvetlenül a Trifid-köd mellett
A Messier 21 a Nyilas csillagkép számos csillaghalmaza között az egyik. Charles Messier fedezte fel és adta hozzá a katalógusához 1764-ben.
Messier 20 – Trifid-köd
A Trifid-köd kiváló észlelési célpont a nyár folyamán. A Nyilas csillagképben található számos pazar mélyég-objektum egyike.
Júliusi binokuláros együttállások
Az Uránusz a második legtávolabbi bolygó a Naprendszerben, kicsivel több mint 84 évbe telik, míg megkerüli a Napot.